- Hogy micsoda?
- Jól hallottad.
- De nem mehetünk vissza! Nekem már ez az otthonom! - lábad könnybe a szemed.
- Mégis meddig akarsz itt lenni? Örökre?! - kérdezi apukád.
- Hát öö...
- Na jó, inkább ne válaszolj!
- Holnap indulunk - mondja anyukád.
- De hát...
- Semmi de!
Elkezdesz sírni és Harry átölel. Ránézel a nagymamádra, akinek majd megszakad a szíve rajtatok.
- Nézzétek már mennyire szeretik egymást. Tényleg szét akarjátok őket választani? - mondja a nagymamád.
- Akkor szerinted mégis mit kéne tennünk? - kérdezi anyukád.
- Maradjatok! Már amúgy is jól megbarátkoztatok a hellyel. És nem is igazán jó ketten ebben a hatalmas házban - magyarázza a nagypapád.
- Maradjunk? De hát... Nem tudom... Szerinted mit tegyünk? - fordul anyukád apukád felé.
- Szerintem is maradjunk. A lányunk most nagyon boldog és igazából én is megkedveltem a fiúkat is. Meg Londont is.
- És a munkával mi lesz? És az iskolával?
- Londonban is van iskola... És egyébként láttam egy csomó álláshirdetést. Például abban a remek étteremben, ahol voltunk.
- Hát nem is tudom...
- Kérlek anya! - kezdesz el könyörögni.
- Na jó - mondja hosszas gondolkodás után.
- Úristen! Köszi anya!!!!! - öleled meg, aztán örömödben megcsókolod Harryt.
- Mi ez a nagy öröm? - jönnek be a fiúk.
- Képzeljétek, itt fogunk lakni Londonba! - mondod.
- Komolyan? - kérdezi nagy szemekkel Niall.
- Igen! - erre odamennek hozzád és mindnyájan megölelitek egymást.
- Kicsim, nem bbaj, hogy nincs egy barátnőd se londonban? - kérdezi anyukád.
- Nem. Mert helyette van 5 csodálatos fiú barátom. Liam.... te sírsz? - nézel rá.
- Nem. Csak valami belement a szemembe. De ilyen szépet még soha nem mondtak rólunk - ölel meg szorosan.
- Akkor ha már mind itt vagyunk, szeretnék valami fontosat kérdezni - komolyodik el Harry.
- Jesszusom, Harry, megijesztesz! - nézel rá. Letérdel eléd, kinyit előtted egy kis dobozt, amiben gyűrű van.
- Lennél a feleségem?
- Úristen!!! Igen!!! - majd a nyakába ugrasz és agyonra csókolgatjátok egymást.
- Gratulálunk! Erre koccintani kell! - hozza Louis a pezsgőt.
- Akkor a legcsodálatosabb párra a világon! - emeli fel Louis a poharat. Koccintotok, majd azt veszed lszre, hogy hurtelen rosszul leszel.
- Mi a baj? - aggódik Harry.
- Nem tudom.
- Nem is sejted, hogy mi lehet a baj? - kérdezi a nagymamád.
- Nem.
- Védekeztetek?
Ekkor mindenki döbbenten néz rátok, majd ti egymásra Harryvel.
- N-n-nem.. - nyögöd ki - és most hogy mondod, késik is...
- Akkor én már tudom, hogy ez mit jelent - mosolyog a nagypapád.
- Szerintem vigyük be a kórházba! - mondja Zayn - hozom a kocsi kulcsot.
Bementek a kórházba. A kórteremben vára megjelenik egy orvos.
- Doktor úr, mondana valamit a lányom állapotáról? - szalad oda hozzá az anyukád.
- Gratulálunk. Úgy látszik, kisbabája fog születni!
- Ez most komoly? - döbbensz le.
- Ez tényleg igaz, doktor úr? - áll föl mellőled Harry.
- Igen.
Harry ijedten rád néz, aztán elmosolyodik.
- Hallod ezt? Gyerekünk lesz! - majd leguggol melléd.
- Igen. Ezt el se tudom hinni!
- Olyan boldog vagyok. Itt van a hasadban a közös gyermekünk! - simítja meg a hasad.
- Nagymama leszek - gördül ki egy könnycsepp anyukád szeméből.
- Emlékszel, amikor megtudtuk, hogy gyerekünk lesz? Nézz rájuk. Mintha csak magunkat látnám, annyira boldogok - mondja apukád, miközben átkarolja anyukádat.
- De várj. Egy dologban még nem vagyok biztos - áll fel Harry, majd mindenki rá néz - Louisszal is lefeküdtél, nem? És mi van, ha az az ő gyereke és nem is az enyém?
- Nyugi haver, mi védekeztünk! - ütögeti meg Louis Harry vállát.
- Akkor jó - nyugszik meg.
- És mi lesz a neve? - kérdezi Niall.
- Még azt se tudjuk, hogy fiú-e vagy lány! - mondja neki Harry.
- Ha most van május, akkor körülbelül - kezd el számolni apukád - februárban fog megszületni.
- És mikor engedik haza a lányomat? - kérdezi anyukád az orvostól.
- Mivel kiderítettük, hogy semmi egészségkárosodása nincs, ezért most hazamehet